Felkészülésem feléhez érkezve arra gondoltam, illene már karakterekbe vetnem helyzetem. :) Íme.

2015. december 16-án indítottam egy laza 5 km-es koccal. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, többek között az akkori a 6:28-as tempóm is. :) Na akkor jöjjön a gyorsulásos szakasz beszámolója.

Igen, ezt eldöntöttem. És ha már eldöntöttem, tartom is :D Simple as it is.

A 9 - 9 - 13,5 km-es heteket 9 - 9 - 18 km-es hetek váltották, egészen pontosan 3 db. Na akkor most ezeket elemezném kicsit, van pár gondolatom a témával kapcsolatban. Elöljáróban annyit mondanék, hogy ezt a MYASICS edzéstervet szerintem nekem találták ki! Pont azokat a paramétereket (futás db/hét?, tempó: erős/közepes/gyenge?, stb.) lehet beállítani, amik számomra fontosak és meghatározzák a felkészülést, és adott dátumra van kihegyezve. Ehhez igazítja a tervet a cucc, és monitorálja is, hogy haladok vele. Pazar.

Elején tehát a 9 és 13,5 volt a két bűvös szám. Barátkoztunk másfél hónapig, volt itt build-up run, tempófutás, kocogás, komfortos futás, minden. A 9 km-ek voltak hétköznap, 5:00 - 5:15 közötti tempóban, iránymutatás mindössze ennyi: indulj el gyors tempóban és végig tartsd. :D Vicces, mi? :) Első futásom 5:13-as átlagra jött ki, a hetek során pedig szépen eljutottam a 4:43-hoz. Na közben szólt is "edzőbá", hogy hohhhhóóó, túl gyors vagy, újrakalkuláljuk edzésterved! Oh, állam leesett, milyen interaktív ez a MYASICS. :)

A 13,5 km-es hétvégi komfortos futásokon nyilván nem suhantam ennyire (5:31). :) Fejben pedig már a 18 km-ekre készültem, mert azért ettől a távtól tartottam. Ráadásul az újrakalkulált előirányzott tempóm 5:10-5:45 közötti lett, aminek a gyors végéért azért húzni kell az embernek magát, nem adja csak úgy magát...

2016.01.24. 16:00

Igen, előző este havazott. Meg mi is elhavaztunk páran a Dobozban. :) De ha edzőbá azt mondta, hogy 18 km, akkor nincs mese, indulni kell. Reggel terveztem mindezt, de a fenti időpontból gondolom látszódik mennyi időt vett igénybe összekaparni magam...

Az időjárás miatt terembe kellett vonulni, nem lelkesedek a futópadért, de a célért bármit alapon ráálltam. Vittem pöpec tracklistet és 1,5 liter vizet, nem aggódtam. Elértem azt a szintet, hogy már vágytam a 18 km-re! Magam sem értem, de éhes voltam erre a távra. Ahogy viszont elkezdtem a futásom, az szépen mutatta, mikor voltam utoljára padon. Kiöntöttem a vizet és össze-vissza kapcsolgattam a sebességet. Viszont haladtam, átlag 5:20-5:30 között.

10 km-ig nincs gond, a sok 9 km-es futásnak azért megvan a hatása. Tudtam, hogy utána kell ott lennem fejben, mert 12-nél lendületet szokott veszteni a dolog. Most volt edzőpajtim is, ami megfelelő motivációnak bizonyult a folytatáshoz, valamint Martin Garrix és Chris Lake is jó hatással volt hangulatomra, így nagyobb dráma nélkül jutottam el 15 km-hez, ami után kis gyorsítás is belefért, és a comfort run tényleg comfort run maradt.

Utána: Szaunakörök, Pad thai, Desszert, Döglés. Mert ez így van jól. :)

18 km  //  1:38:26  //  5:28  -  relatively low effort, was really comfortable, because:

2016.01.31. 17:30

Nem lehetett megállni, egy hét múlva ismétlés következett. A forgatókönyv de-ja-vu-sen ugyanaz volt, helyszín, edzőtárs, körítések, és az időpont is majdnem stimmelt. Minden adott volt egy kellemes 18-ashoz. Kivéve a fülesem, mert azt nagyszerűen otthon hagytam. Gratuláltam is magamnak... Szerencsére vállalható zene ment a teremben és az is motiváló (egy darabig) ha melletted is döngetik a futópadot. Nem mondom, hogy kipihent voltam, de azért sokat segít, ha AKARSZ valamit. Tudom, mit akarok és azért már van róla némi lila ködöm is hogy mi szükséges hozzá. Tehát toltam neki, nem sokat elmélkedve, szépen 5:20-as tempó körül.

Egy célom volt: jobbat futni mint egy héttel korábban. A saját zene hiánya masszív hátráltató tényező volt, a normális kulacs használata sem tudta ezt ellensúlyozni, de egy dolog járt csak a fejemben: Pad Thai. :D Ez a jutalom ugyanis egy kellemesebb táv után mostanság. 10-ig minden ok, utána el akarok jutni 12-ig, onnan már belátható a 15. Ekörül kell K erősnek lenni. Ide valami brutál számot fogok betenni a tracklist-re. 16-től tudod, hogy meglesz és érzed mennyi erő maradt benned.

Ügyeltem arra, hogy tényleg comfortable maradjon a dolog, tehát nem gyorsítottam, tartottam az átlagtempót. (Nem mintha olyan sok erőm lett volna hősködni.)

Utána: Szaunakörök, Pad thai, Desszert, Döglés. Mert ez így van jól. :)))

18 km  //  1:36:29  //  5:22  -  medium effort, I had to fight for this result

2016.02.07. 12:32

Végre jó idő! El sem hittem, szinte tavasz volt egész hétvégén. Úgy gondoltam felkelek, reggeli rituálésor, gyors Poweraid vásárlás és már szaggatom is a szigetet szétfele. :D Nahát azért ember legyen a talpán aki vasárnap délben KÉK Poweraidet tud veni egy szál Mastercarddal (nem akartam aprót csörgetni a zsebemben 18 km-en keresztül) a Jászai környékén... Mikor lesz már vége a vasárnapi boltzárnak????

Lényeg, hogy megoldottam és nekilendülhettem bő 3 körömnek a szigeten. Kezdem az összefoglalóval: óriási buli volt. :D Van pár új zeném, Hardwell még mindig nagyon tudja, hogy kell ütemet diktálni, csodás napsütés, ezer ember, kétszáz kutya a pályán, nem érdekelt, mentem. Pulzusom általában fél óra után kerül tartósan 160 fölé, most sem volt másképp. A budai oldalon nagy volt a szembe szél, meg is látszik a részidőkön, ott kb. 10 mp-cel rosszabbakat mentem. Már ismerem az agyam: 12 után szeretne blokkolni. De most nagyon koncentráltam! Nyomtam magamnak a motivációs bullshiteket (amik persze tök jók és működnek), és ügyeltem, hogy tartsam a tempót. Ez valami álomkirály módon sikerült is, mert az utolsó 6 km kivétel nélkül 5:12-es átlagban ment. Megpróbálom beszúrni a táblázatot is.

Ezután természetesen megérdemeltem egy körúti gyrost Cherry Coke-kal. (No pajti = no pad thai...)  :D ;)

18 km  //  1:34:43  //  5:16  //  aHR164  -  medium mental and low physical effort, great achievement

1:38 - 1:36 - 1:34. Ez tehát a három 18 km-es futásom végeredménye. Teljesen meg vagyok velük elégedve azt kell mondjam. Tartottam tőlük, mert az újrakalkulált tempóm azért nem lassú. De nagyon jó, hogy elő van írva, mennyivel menjek, mert így rá vagyok kényszerítve egy tempóra, magamtól nem biztos, hogy ilyeneket választanék. Vagyis biztosan nem. :) Folyamatos a fejlődés, ez hatalmas örömmel tölt el! Meg is kérdezem magamtól néha, mi van, ha...????

Kíváncsian várom a választ...

Közben február hónapba léptünk, és megígértem magamnak, hogy ha a hosszú futások jó eredményt hoznak, akkor be is nevezek. Jelentem: BENT A NEVEM. :) Én már ott leszek a Vitality North London félmaratonon! Szerencsére nem egyedül, annyira kicsi a világ, hogy itt sem maradok ismerős futópajti nélkül. Remélem még bővül a létszám. ;) Cs+G jóvoltából teljes a kinti csomagom, szóval köszönöm, minden heppi. :)

Ezzel lezárult a meglehetősen hosszú "Getting faster" etap, és láss csodát, tényleg gyorsultam! Már nyomom a "Going further" két hetes szösszenetet, de szerintem ennyi szöveg épp elég volt ebbe a posztba, erről a részről majd máskor... És amúgy is, inkább ebben hiszek:

Ezen vagyok.

Bent a nevem, ez a lényeg. :) (A korrekt hivatkozás kedvéért be is linkeltem, ha valaki véletlenül még nem hallotta volna... :D ) Egy napja frappáns befejezésen töröm a fejem, már borozunk is, hátha jön az ihlet, de nem. Ami meg nem megy, azt ugye nem kell eröltetni. Különben is van jobb dolga az embernek vasárnap este... :P

Marad a písz, láv,

Gy.