Akarsz valamit?

Akarsz.

Eszeveszettül akarod.

Biztosan mindenki érezte már ezt. Bennem ez az érzés elég régóta munkálkodik. Nem akarok itt költői magaslatokat döngetni, de kb. ezer éve. :) Ismertek már annyira, ha valamit akarok...

Három nagy dolog volt a fejemben, többnyire kiskorom óta. Nem mondtam akkor senkinek, mik ezek. (Most sem fogom leírni.) Jobb a meglepetés erejével előjönni vele. :D Leolvasni az arcokról, hogy: "Te nem vagy normáááááális!" "Ez nem fog menni!" Aztán megcsinálod. Vagy nem. :D Szóval úgy érzem 2,5-nél járok. Ezért írok. Mára szerettem volna elkészülni, de tolódik. Viszont ha akarsz valamit, akkor kivárod. Én most ezt teszem. Még véletlenül sem ölbe tett kézzel! Főleg, mivel annyira fáj a karom, hogy ölbe sem tudom tenni. Még jó, hogy a futáshoz a lábam kell. Lennék bajban szombaton! :)

Mert vár az Ultrabalaton! Amire elsősorban létrára és állványra mászással készültem fel, de ez van, ezzel kell gazdálkodni. :) Most néztem meg melyik szakaszt is választottam? :D Közben pedig teljesen máshol jártak gondolataim. A május hónapomat összegzem magamban. Mert nem tudom feldolgozni mennyi mindent kaptam mostanában az élettől. Előző posztom a segítő barátoknak szólt, és csak ismételni tudom magam: nagyon hálás vagyok mindenért. KÖSZÖNÖM.

http://worldofgy.blog.hu/2015/05/10/jobaratok_858

Ugyanis festünk. AKA kaparunk, csiszolunk, vakolunk, glettelünk (nem akarok glettvasra nézni most egy hétig! :) ), javítunk, és csak a legvégén festünk. :P Úgy gondolom a falfestés 80%-os készültségbe ért, viszont az utolsó 20%-hoz valami nagyon nagy dolognak kell történnie. És fog is. Bízom benne. :D Utána már a kellemes részek jönnek: takarításmaraton és cipekedés 100 lépcsőfokon keresztül, fincsiiii :) Igazi cross edzés, mondom én. Olyan vállam lesz a végére, sportágat alapítok...

Tényleg a porban, koszban töltöttem a hónapom felét, de volt körülöttem társaság, ment a zene, ettük az ezredik gyrost is, toltuk a kávékat, meg a melót. Este lecsúszott 1-2 fröccs vagy sör, és ment tovább a sztorizás. Na egy közös állványozás vagy glettkeverés alatt alkalmad nyílik megismerni a másikat. Sztori is lesz a bulira. Nomád körülmények voltak, mégis mindenki mosolygott. Élveztem. Remélem egy kicsit ti is. :D

Rengeteget röhögtem. Rengeteget dolgoztunk. Rengeteget köszönhetek Nektek! Négy embert muszáj kiemelnem, nélkületek sehol nem lennék ezzel: D. és A., Gy. és Csk. ♥ Jövök nektek eggyel. (Kettővel.)

A vezérképre visszacsatolva: érdekes az emberi agy. Ha ott lebeg a szemed előtt egy cél, hihetetlen motiváció dolgozik benned és olyan dolgokra is képes leszel amit nem is gondoltál volna magadról. És ötezredjére is megkevered a glettet, és felemeled azt a kezed, amiről azt hitted hogy már tegnap teljesen romra vágtad. Ha benne vagy a sztoriban egyszerűen megszűnik a külvilág, és csak csinálod, nem gondolkozol. Ezt legutoljára a féléves leadásoknál éreztem. Hajnal 4-kor. Na azt nem bírnám ismét végigcsinálni! :D Reggelig tudnám az élményeimet írni, de most abba hagyom. Még nem tisztultak le a gondolatok, csak csapongok.

Egy képpel búcsúzom.

Álom.

Számomra mindenképp.

Jó éjt!

Láv,

Gy.

PS: Nyugi, tudom, hogy közel a vége. Always positive. ;)