Rendhagyó poszt: kétszer lesz frissítve a héten, önzőség okán. :) Kell a biztatás, és miközben leírom a gondolataimat, olyan jól tudok összegezni. :P

Sűrű 7. hét után még sűrűbb 8. hét elé néztem. A céges nevezéssel elég sok variálás volt, de nem (csak) marketing dumából mondom, hogy örömmel segítem a kollegák hétvégi sportprogramjainak szervezését. Egyre többen aktívkodnak, nagyon helyesen! Hétfőn megérkezett a rendelt zselé-adag, ez sem lehet most már akadály! Ezen kívül a rajtszám átvétele volt a munkán kívüli program, az esti futást pedig áttettem keddre, mert:

<3
Amit kimondok / leírok, annak súlya van. Azaz megvan a csoda-GPS, pötyögöm is a sokak által kért tapasztalatokat.

8. hét - a vég?

2014.09.09. 18:37

Ismét az imádott fartlec ideje. Nagyon kíváncsi voltam az új kütyümre, de egész nap nem volt lehetőségem elmélyülni a témában, elég feszített volt a tempó a gépsor mellett... A felszabadult, koncentrált futás így váltott át feszültséglevezetővé. Legalább megtapasztaltam ezt is: milyen az új cuccal kissé felaljzott idegállapotban szelni az aszfaltot. Indulás közvetlenül az ofiszból, az óra AZONNAL talált GPS jelet, ilyen is létezik???? :P

10 perc bemelegítés a szigetig, ott pedig toltam a 200 m-es beleerősítéseket 300 m pihivel, 10-szer. Tényleg nem gondolkoztam egy pillanatig sem, dühből nyomtam neki, de azért volt, hogy kicsit mélyebben kellett vennem a levegőt :) Zsír az óra, csak rápillantok és látom hol járok a távban. És ténylegesen is ott járok! :D Újdonság ereje. Persze, jó lett volna a menőbb változatot venni, nagyobb kijelző, vékonyabb design, de nem gondoltam 6 számjegyű összeget kiadni érte. Még az 5 számjegyért is húztam a szám (hónapokig gondolkoztam rajta), mert az sem 1-essel kezdődik, és nem is 2-essel, és még sorolhatnám 6-ig. :D Na hagyjuk a matekot, örömmel tölt el, hogy a birtokomban van, és mondtam már: boldogságot vásárolunk. Pont.

A futásról: próbáltam beállni a félmaratonra tervezett tempómra a bemelegítésnél és levezetésnél. Hát gud lákk ehhez belvárosi terepen, illetve a tömött szigeten. :) Nem sikerült, majd csütörtök reggel lesz a főpróba - gondoltam. Kezdtem ráparázni, tudtam: nehéz lesz. De találtam egy tök jó motivátort:

Trúság, mi? :P

Szóval alig vártam, hogy szinkronizálhassam az órát a webes felületen (elég jó a kezdőképernyőjük... :P ), és lássam már a grafikonokat! A sziget bejárónál volt egyedül egy kis megingás, amúgy szépen kirajzolódnak a tempóváltások, pulzuskülönbségek. Pazar. Ötezer funkció és lehetőség van még az oldalon, amiket majd szépen lassan felfedezek. Vagy inkább követem az eddig is jól bevált stratégiámat: keresek egy rutinos felhasználót aki kiemeli a fincsi funkciókat és felhívja figyelmemet a hasznos dolgokra. :) Pöppet időkímélőbb megoldás :P Már csak 5 nap, OMG!

 45:00 // 8,52 km // 5:17 - medium effort

2014.09.11. 6:40

Utolsó edzés ideje a nagy megmérettetés előtt! Reggel az ébresztő hangjánál hirtelen azt sem tudtam hol vagyok. Iszonyat fáradt voltam, de 6:08-kor már toltam a zabkását be a szervezetbe. Empirikus időjárás-csekk a függőfolyosón: meglepően kellemesnek tűnt a hőmérséklet → rövid nadrág (új, és színes, és nagyon tecc! :) ). Ház előtt kis bemelegítés. Csepereg. Óriási, vissza esőkabátért. Az óra most 4 perc alatt talált GPS-t, már kezdtem izgulni, de végülis talált, nem? Lehet túl nagy házban lakom? :)

A terv: 10 km a félmaratonra elképzelt tempómban. Bele is kezdtem, óra mér, telefon zenél (mindent arra használjunk, amire való, illetve ami működik rajta :) ), eső esik. Egyre jobban. Nem érdekelt. Az utca népe viszont nem tudta feldolgozni az esőben futó rövidgatyás nő látványát. :) Mire kiértem a szigetre átázott a fekete esőkabátom (imádom ettől függetlenül, kössz Panka <3), viszont tartottam a tempót. Hű de fájt! A zenéket fel sem tudom idézni, pedig általában arra figyelek, meg a látványban gyönyörködök és az embereket nézegetem. Na most nem: csak én meg az órám :D Nem lesz ez így jó, ritkábban kell ránéznem, különben állandóan matekolni fogok, az meg feleslegesen viszi az energiát és még rá is parázok ha 5 másodperccel rosszabb valamilyen részadat.

Szóval 7 km-ig tartottam a tervezett a tempót és végig arra gondoltam, hogy ez ismét nem fun-run lesz vasárnap, ha komolyan jó időt akarok menni... :S Egy szóval: túlmatekoltam. Na ezt nem szabad csinálnom hétvégén, mert lefáraszt, lehúz, lekorlátoz. Addigra kipihenem magam, muszáj lesz szombaton töltődni, el is megyek a CET-be, meg a Bazilikához, utóbbi a kedvenc helyem Budapesten. :) Utolsó 3 km már csak levezetés volt, éreztem, hogy nem kell most hősködni, amit eddig nem tettem meg a félmaratonért, azt most már nem hozhatom vissza. Vááááá, már csak 3 napot kell aludni, tisztára mint gyerekkoromban. :D

 49:00 // 9,7 km // 5:03 - big effort, I was sleepy

Szorítsatok vasárnap 9-kor, szükségem lesz minden pozitív energiára! 2 éve nem futottam Budapesten félmaratont, remélem jó élménnyel térek vissza. :) Innentől csak pihi, terveim szerint vasárnap este jövök az infókkal!

WIZZAIR BUDAPEST FÉLMARATON

2014.09.14. 9:00

Az erre a napra történő rápihenést azért kicsit másképp képzeltem el, de a mentális feltöltődés mindenképp megvolt. :) Szocializálódás, Bazilika, Parlament, gasztro (pasta - szigorúan Laurával), egész szombaton talpon voltam egy hosszú munkahét után. Azért sikerült 8 órát aludnom verseny előtt (igen, ez már verseny volt! :) ), szóval reggel jöhetett a zabpehely, tejeskávé, energy bar, poweraid tutibevált bandája, és séta a Ligetbe. Eső nem esik, pazar. Most először Mum is eljött a versenyemre, szorgosan őrizte a cuccot és szurkolt. <3

A TERV: először úgy gondoltam meghúzom az elejét. Aztán meglátjuk. Viszont az utóbbi idők futásai ezt a taktikát annyira (azaz semennyire) nem támogatták meg, nem tűnt valószínűnek, hogy bírni fogom. → telefonos (=gmail-chates :P) segítség → Dalma "edzőbá" → új taktika. Amely: kényelmes 5-ös tempóval kezdeni, és 15-17 után megtolni a végét. Hmmm. Challenge accepted.

Gyomrom okay, mire kiértünk a helyszínre fel is ébredtem, nem izgulok, céges nevezések rendben (kivéve 1-et, de megoldva az is), mindenki a helyén, lehet futni! A bemelegítésről sikerrel lemaradtam (WC előtti sor... Pedig John Newman ment!!!), nembaj, pótolva, mehetünk összeszedni a tempótársam! :) Hát azért a 2. rajtzóna hogyismondjam kicsit más. :D Nemek aránya: 95% nem ide. :P Néhányan kb. kinéztek onnan, lehet nem tetszett a neonsárga-kék gatyám? :) Ismerősök hada körülöttem, talán sokat járok ilyen versenyekre? :P Annyit dumáltam, hogy majdnem elfelejtettem bekapcsolni AZ órám. :) De szerencsére a pár perces GPS-találási szintidőt hozta most is, zene már rég elindítva (kivételesen nem csináltam tracklistet - idő és igény híján), jöhet a rajt.

Jah, tempótárssal nem találtuk meg egymást, de egy ideje már elég jól alkalmazkodok a dinamikusan változó környezethez. :) Szóval a rajt. Na ekkor éreztem, hogy a helyemen vagyok: nincs kerülgetés, nyugiban, egyforma tempóban haladunk, ez tecc! Óra megy, nem nézem fél percenként, majd 1 km-nél meglátom hogy haladok. Jól. Minden a tervek szerint. Viszont: folyt rólam a víz! WTF? Annyira nem pörögtem ezen. Mindig mondom, hogy egy angyal fogja a kezem: előttem egy (vegyes) páros futott 4:55-5:00 közötti tempóval. Pont ez kellett nekem is, követtem hát őket! Közben Andrássy, Gresham, Vigadó, CET, alma mater nr 1 (ott egy pillanatra megálltam gondolatban: régen voltam a Corvinuson). Sikerült egyenleteset menni, 7 km-nél viszont megálltak "nyuszijaim" a frissítőnél, így magamra maradtam (tízezer emberrel). :) Jah és a váltópontnál a Waves ment! Ahhhhh, EXTÁZIS! Ez az idei nyár zenéje számomra, imádom, köszönööööm! :)

Time: 34:34, distance: 7 km - good

Gyorsan telt az idő, különösebb beszámolnivalóm nincs is 12 km-ig. Mentem a tervezett 4:55 körüli kilométereket, örültem, hogy kellemesen érzem magam és nem esik. Under control, Lucky ones, Summertime sadness és társai szórakoztattak utamon. Itt jött el a Parlament, és egy poénos kedvű futó megszólalt mellettem: "Ott az irodám!" :) Röhögött mindenki. Aztán láttam egy párt az esküvőjük dátumával a pólójukon: jövő hét. Mekkora ötlet! Ellopom :D Legalább ezren gratuláltunk nekik. 

Time: 58:59, distance: 12 km - nice

Margit híd, innnentől totál hazai pálya, gondoltam. Elvileg itt álltak volna a csajok és Mum, de nem láttam őket. Szerencsére elmaradt a holtpont 1 óránál, de azért már vártam, hogy elérjük a 14,5-nél lévő visszafordítót. Na ott szépen végig lehetett csekkolni a mezőny előtted, majd a mögötted haladó részét. Mit mondjak, elég sokan éltek a lehetőséggel. POÉN volt, maradjunk ennyiben. :)

Time: 1:11:46, distance: 14,5 km - average pace 4:57, happiness

Na itt már éreztem, hogy jó lenne egy kis enerdzsi, viszont a zselémet sikeresen otthon hagytam... (Igen, a kólásat :'( ) Szerencsére Laura nekem adott egy Gel Chipet (örök hála érte!), amit 15-nél elmajszoltam. Ez megérne egy videós bejegyzést, mert alig tudtam bevarázsolni a zacsiból a számba. :D Na itt volt az első igazi holtpontom. Szívesen megálltam volna. De nem volt olyan durva, és nem is kérdezgettem magamtól, hogy kell ez nekem? Noooormális vagy te? Eddig jól esett, erölködés nélkül ment a dolog, innentől azért tenni is kellett érte...  Konkrétan ez jutott eszembe:

Lenegóztam hát magammal, hogy tartom a tempót, nem lassulok. Ment is egy darabig ez a hatalmas taktika, de 17-nél eljött a leggyengébb kilométerem: ez az egy volt 5 percen kívüli, hát nem is örültem, mikor a csodaóra kiírta... Viszont gyűjtöttem az erőt a Nyugatinál lévő felüljáróhoz. Egész könnyen ment (persze lassú tötyögéssel: az alacsony elvárásokat nem nagy cucc megugrani :) ).

Time: 1:23:47, distance: 17 km - very nice! Time to accelerate though...

Szóval már az elején megbeszéltem magammal, hogy a felüljáró után gyorsítok bele. Meg kell tanulnom nem elkészülni a végére, mert gyorsuló tempót menni, na az a menő egy félmaratonon! (Egyszer sikerült ezt megtennem: Bécs, 2013.04.14.) A Garminon nyomozatilag (<3 Üvegtigris :P) kristály tisztán kiolvasható, hogy innen tényleg felgyorsultam! 4:50-en belül volt minden részidőm. A Ferdinánd hídnál kellett a lassan már szokásosnak mondható KÓÓÓÓÓLAAA, de nem ihattam sokat, khhhmmm, voltak problémáim, na :) 19 km-nél döntöttem el, hogy akkor úgy igazából és izomból TOLOM neki. Már amennyire 19 km után ezt lehet. Hát lehet. Itt azt mondogattam magamban, hogy a kimerültség mondja meg, mikor kell megállnod! Éreztem, hogy hideg a bőröm felülete, jó lenne már enni, inni és megállni, de AKARTAM, hogy meglegyen a célidő, itt álltam készen, hogy szenvedjek is érte, eddig féltem tőle: nem akartam, hogy az legyen, mint tavasszal Berlinben (ott 9 km masszív szenvedés volt, nem is értem mai agyammal, hogy bírtam megcsinálni). Így történt, hogy a 20. km-em 4:37 alatt elszállt. :)

De még ott volt 1,1! És nyomni kellett a gázt, különben elszállnak az álmok is. Itt már hangokat hallattam 1-2-szer (ez a "huhhh" nálam :) ), de ez semmi nem volt a mögöttem futó csávóhoz képest, akiről azt hittem légszomjban el fog az aszfalton hullani. Szerencsére nem lett baj. Szóval a vége fájt, de az is 4:42 lett, ami büszkeséggel tölt el. Egy rutinosabb futó (milyen korrekt megfogalmazást találtam már :) ) oda is jött, hogy szép volt. Jól esett nagyon.

Behúztam hát:

1:43:44 // 21,1 (Garmin: 21,26) km // 4:55 (Garmin: 4:53) - medium effort, PB, great pride :)

A befutónál megpróbáltam mosolyogni, a képen jól látszódnak az arányok, amiről a rajt kapcsán beszéltem. :P Kategóriámban a 27. lettem a kb. 441-ből. :D Szerényebben szoktam előadni a dolgokat, de most nagyon örülök! Nem futottam ki magam, teljesen jól voltam a célban, tudtam beszélni (imádom az élménybeszámolós részt), nem csuklottam, nem volt bajom. Félreértés ne essék, egy méterrel sem tudtam volna többet futni, de nem voltam maxon. És ez jó érzéssel töltött el, ismét elértem valamit. :) Utána még a szokásos fogpróba-az-éremmel-fotó, gravírozás (mert vazz már megint PB-t futottam :) ), ökörködés a Wizzair standján (ááá, nagyon jók lettek a képek, de az már télleg privi), úgyis mi nyerjük a fődíjat :P

Összefoglalva nagyon jól éreztem magam ezen a versenyen, büszke vagyok rá, hogy jól bírtam. Kellemes visszatérés volt a budapesti helyszínre, csak hazai pálya, na :) Viszont itt meg kell említenem, hogy Tőletek mennyit kaptam: rengetegen olvassátok soraimat, sokan (részben) emiatt húztatok futócipőt. Ez óriási dolog, és hihetetlenül sok erőt adott ehhez a futásomhoz, sokszor gondoltam Rátok közben! Köszönöm. :)

Utána egy kis ünneplésre gondoltunk a Várban lévő alkohol-központú rendezvényen, de azt már tényleg elmosta az eső. Tőlem ez hatalmas haladás, hogy késznek éreztem alkoholt bevinni a szervezetembe a futás napján! Ettől függetlenül nem sikerült, maradt a cukormentes limonádé. 1 tábla Ritter Sport (és számtalan más csoki) után :D Ne akarjátok megérteni a női logikát! :)

És akkor mielőtt mindenki teljesen kiüresedettnek érezné a jövőbeli vasárnap estéit (az otthonban :P) / hétfő reggeleit (az ofiszban), bejelentenivalóm van: nincsen ám vége a blogolásnak. :) 8 hetes volt a felkészülés a félmaratonra, de ez "csak" egy állomás volt egy valami nagyobb cél felé vezető úton. Még én sem tudom pontosan, hol lesz a vége, de a heti posztok folytatódnak, lehet izgulni, találgatni, olvasgatni. Az igazság ott lesz a sorok közt :P

Písz, láv!

Gy.

UI: Miközben írtam a posztot fent voltam fb-n is, és az a gondolat fogalmazódott meg bennem, hogy elég sportos ismerősi köröm van. Vagy mindenkinél ez a helyzet? Durván 30-an posztolták ma ki, hogy futottak. Ez nagyon menő, innen is gratulálok mindenkinek, az egyéni félmaratonistáknak pedig külön elismerésem!

És ne felejtsétek: YOU ONLY REACH YOUR LIMIT WHEN YOU CAN GO NO FURTHER ;)