A könnyű hét vége felé már lelkiekben a 3. heti hosszú futásra készültem. Régen nem toltam le ekkora távot és ilyenkor szoktam "felderíteni" magam, mit bírok, milyen formában vagyok. Bár az alapvető lelki állapotom lényegében változatlan május óta: PAZAR :D

1. 2014.08.04. 19:30

A hétfői 60 perces könnyű futást Mind the step edzésre cseréltem, előtte egy kis bevásárlóközpontos kitérővel. Jajj ez a leárazásos időszak kemény! Kedvem is van shoppingolni, vannak is jó cuccok, szóval: "just can't stop". Azért nem kell vagyonokra gondolni, de pár cucc ismét hozzám ragadt. :) Miután végeztem a "boldogságot vásárolok" témával, egész jó hangulatban vágtam neki a step edzésnek. Rengetegen voltunk, elégedetten nyugtáztam, hogy megy a biznic, és sok ember szereti szabad levegőn szenvedtetni magát. :P

Lábsúly használata ESZEMBE SEM JUT! Örülök, ha így "álánátúrba" is fel tudok futni kismilliószor a Kőműves lépcsőn. Új elemek jelentek meg Kristóf repertoárában: edzés végén hasizomra gyúrtunk, aminek külön örültem. <3 Egyedül a fehér pólómnak nem tetszett az ötlet... :D Macskakőre le, lábat égnek fel, és akkor végtelenített ismétlés: indul! :)

A nyelvem majdnem ott hagytam, van hova fejlődnöm... De jó lesz ez, kell, tudom, épülés van. :)

1:30:00 // kb. 1500 lépcsőfok + 400 felülés - great effort at some point

2. 2014.08.06.

Nem bírom a pihenőnapokat. Szerencsére most ott volt a könyv (Futni születtünk), amit kedden befejeztem, így átvészeltem azt az estét. :)

Az idei nyári időjárás egy dologra megtanít: rugalmasság. Mivel akármelyik pillanatban leszakadhat az ég, nem nagyon kell előre tervezgetni a szabadtéri programokat. Ugye, Laura? :P Vagy legyen mindig nálad gumicsimma-esőkabát kettőse... :P Ezekben meglehetősen nehezen lehetne futni, így maradt a terem.

Mivel mázlistának születtem és amúgy is egy angyal fogja a kezem, azon megtiszteltetésben lehetett részem, hogy a Naphegyen edzhettem. Beltérben. Éééérted? Nem akarok reklámot, mindenki tudja hol. Megfordultam már pár helyen úgy gondolom, szóval kíváncsi voltam, azokhoz viszonyítva mit nyújt majd ez. Azt kell mondjam: szép, jó, az óra amin voltam viszont a diplomácia nyelvén szólva: sz.r. :D Ki is jöttem. Még jó h futottam előtte 45 percet padon. F.sza, hogy a futópadon az ablakból monitorálni lehet, ki/milyen autóval érkezik és ki/kivel/milyen autóval távozik :D Ennél nagyobb élményt nyilván nem tudott nyújtani a dolog, nem szeretek padon futni, hallgatni ahogy dübörgök, nézni ahogy izzadok, és számolni a perceket visszafelé. Megmértem magam: 61,5 kg, hmmmm. Jó lenne csak 60-at cipelni a versenyen...

8,6 km // 45:00 // 5:14 - small effort due to treadmill

Mindegy, mert tudtam: utána wellness. Úszómedence üres (nem embermentes, hanem ÜRES!) volt, 1 dilemmával kevesebb: nem is tudnék úszni, ha akarnék sem! :) Szaunavilág letesztelve, kipezsegtem magam, jó társaságom is volt, szóval sikerült laza 4 órát eltölteni a komplexumban. Haza, ágy, alvás. Thx BP. ;)

3. 2014.08.07. 18:28

Ofisz (nyilván ilyenkor kell még valamit gyorsan megcsinálni, átküldeni), gyorsan haza (imádom h ez 5 percet jelent :P), még gyorsabban átöltözés és libbenés bemelegíteni, mert fél 9-kor "fellépés" van Andival! Na most választhattam: a hétfői 1 órás könnyű futást pótolom be, vagy a szerdai fartlecet. Így esett a döntésem a "szokásos Gy-féle szigetkörre". :D :D :D  Ilyenkor egész gyorsan tudok dönteni: 1 órám nincs futni, mert elkések, a fartlec után meg akár nem is muszáj elindulnom, mert mosott sz.r leszek. :) Tehát fussunk ki a szigetre, ott bő 1 kör, majd haza. Mindezt a "hosszított" vonalon, amit Dave-től tanultam. Mint már említettem sietős volt a dolog, tehát akkor teszteljünk: megy-e mindez 5 percen belüli tempóban? Persze, hogy megy! És még élvezhető is! Szakadt rólam a víz 10 perc futás után, ez van, nem kell nézni ha nem tetszik. :D Az időm viszont pazar, ezt büszkén lőttem ki fb-ra.

11,6 km // 53:31 // 4:37 - medium effort

Hardwell segít a bajban :D Hihetetlen, de tudtam tartani a jó tempómat, és nem éreztem kifacsarva magam. Ez a könyv csodákra képes! Elhittem, hogy bírni fogom, és bírtam is. Még 1 dolgot kipróbáltam, de azt majd a szombati futásomnál részletezem inkább.

Így fél 9-re abszolváltam is a meetinget, csak Andi nem, de mindegy, így állhattam a sorban, ami zsigerből úúúútálok :P Jó este volt. Písz, láv ;)

4. 2014.08.09. 19:12

Na akkor erről részletesen, mert erre büszke vagyok! :) (kár hogy még nem tudom hogy lehet itt irulva-pirulva-mosolygós smiley-t kreálni)

Szóval a helyszín: TATA. Ohhh yeah, gondoltam magamban: profi körülmények között fogok edzeni, hiszen a tatai edzőtábor ikonikus a hazai sportpalettán. Meg is néztem a neten, vannak árak! :) Erről csak röviden ennyit: voltam bent. :P

A lényeg: estére időzítettem a 15 km-t, mert napközben nagyon meleg volt, vasárnap pedig a reggeli zavart volna be. Ismerem magam: szállodai reggelinél nem tudom visszafogni magam. (Szóismétlés, boccs.) Legalább 2 (inkább 3) adagot el szoktam ilyenkor fogyasztani, és akkor pont délre leszek olyan állapotban h fussak. Másik opció: reggeli előtt megyek éhgyomorral, ami szintén nem működik. Szóval maradt a szombat este.

19:00: bemelegítés a szálloda előtt, násznép végigcsekkolása (jézusom, bocsánat, de irtó csúnya és izléstelen volt a menyasszony!), Runkeeper TALÁLT GPS-t, földöntúli öröm, activity started. :) Felkészültek voltunk, igen, voltUNK, mert most biciklis kíséretem is volt kérem szépen! :D Így sokkal jobb funi, mindig is motivált, ha nem egyedül csináltam valamit. Szóval víz, energy bar, banán bekészítve, és elkezdtem egy lendületes, de tarthatónak ígérkező tempót. 5 percnél kiderült, hogy ez 4:40 körüli. :) Huhhh, mondom magamban ez jóóóó lesz, de tartsuk. Elértem a tatai Öreg-tó melletti sétányt, sokan futottak, bicikliztek ott. Ennyi kedves ember régen jött már szemben velem, intettek, mosolyogtak, így én is már azon kaptam magam h előre köszönök vadidegen embereknek. Ez k...a jó szokás! Valakivel háromszor "futottam össze", annál szélesebb mosolyt nem is kívánhattam volna, mint ami a "jutalmam" volt ezért ;) 5,5 km-nél elszállt a GPS, de a kísérőm szerint pöpecül tartottam a tempót, nem lassultam. Szerintem sem, max 12-13 km-nél, de ott még nem járok a beszámolómban.

Szóval amit teszteltem a héten: "mindig csak a következő szakaszra koncentrálj!" And it works. ;) Gondolom nem valami eget rengető újdonságot mondok ezzel, de a tudatosság tényleg sokat jelent a hosszútávfutásnál. TUDOM, hogy bírom, nem kell tartalékolni, nem kell, hogy az agyunk lekorlátozzon. Először azt vártam, hogy elérjük a tavat (2. km), aztán azt, hogy a sétányt elhagyjuk (6. km), utána, hogy megtegyek 1 teljes kört (9. km), majd hogy 55 percnél járjak (12. km) és vissza fordulhassak. Eleinte úgy terveztem, hogy 15 km-t futok 1:15:00-n belül. De mivel jól ment, hagytam magam sodródni. Így esett, hogy az idő maradt, a táv nőtt. Na itt ugrottam szintet, asszem. Eddig nem volt az az isten, hogy én többet fussak a kelleténél. Inkább mentem gyorsan, de hogy többet, vagy időben hosszabban, az elképzelhetetlen volt számomra.

MEGÉRKEZTEM. Ez az érzés fogott el: fejben megérkeztem. Ezt kellene jó sokáig megtartani, és akkor jók lesznek a vesenyek! Sok év kitartó munkája most ért be, most kezdem elhinni, hogy megy ez a táv és tempó szenvedés nélkül is. Tudtam volna tovább is futni, akár 21 km is ment volna úgy éreztem, és ez határtalan erőt adott!

Frissítőhöz nem is nyúltam egyszer sem, a délutáni Rákóczi túróst viszont nagyon bántam az első kilométereken. :) Jó lett volna végig tudni a részidőket, szóval úgy érzem jövő héten lesz 1 köröm a Garminban... Csak tájékozódok természetesen. :P

16,1 km // 1:15:02 // 4:40 - my great pride <3

Jah, utána nem voltam éhes, de kacsacomb volt párolt lila káposztával a menü, az egyik kedvencem, tehát lecsúszott. :P Csuklottam. Aki ismer és volt már velem versenyen, tudja miért. :) :P

Nem jó kép, de pont ez a lényeg. :) A címe: "Az én utam" ("apró" áthallás a Lifetiltre...)

Jöhet a 4. hét!

Gy.